Mi�rt fontos a v�d�olt�s macsk�nk sz�m�ra? Mert a vakcin�z�ssal t�bb fert�z� betegs�gt�l (macskan�tha, veszetts�g, leucosis, panleukopenia) �vhatjuk meg kedvenc�nket.

Aj�nlott olt�si program macsk�knak

7. h�t - kombin�lt olt�s: macskan�tha, panleucopenia (macsk�k parvov�rusa)
9. h�t - kombin�lt olt�s 2.
11. h�t - Leucosis olt�s
13. h�t - Leucosis olt�s 2.
15. h�t - FIP (fert�z� hash�rtyagyullad�s - macsk�k coronav�rusa)
17. h�t - FIP 2.
19. h�t - Veszetts�g olt�s (kij�r� macsk�k eset�n)
6. h�nap - Veszetts�g olt�s 2.

A macskan�tha �s a v�rusos gyomor �s b�lgyullad�s (panleukopenia) �s a leucosis ak�r lak�sban tartott �llatokra is r�ragadhat cseppfert�z�ssel, rag�lyfog� anyagok, pl. a gazdi ruh�zat�nak a k�zvet�t�s�vel.

Macskan�tha

A macskan�tha (rhinotracheitis infectiosa) igen elterjedt, k�t�h�rtya gyullad�ssal, gennyes orrfoly�ssal �s t�d�gyullad�ssal j�r� betegs�g. Minthogy az egyik k�rokoz�ja herpes v�rus, az �llat ugyan t�netmentess� tehet�, de a v�rust eg�sz �let�ben hordozza, �s �r�ti. A betegs�gen �tesett macska visszat�r�en ben�th�sodik (hasonl�an az emberhez: akinek az ajk�n egyszer ki�t�tt a herpesz, az bizton sz�m�that a ki�jul�sra). A v�rus �tjut a m�hlep�nyen, ez�rt a betegs�gen �tesett n�st�nyek k�lykei m�r fert�z�tten sz�letnek. Ez�rt a betegs�gen �tesett �llatok ivartalan�t�sa c�lszer�.

Leucosis

A leucosis (v�rusos feh�rv�r�s�g) s�lyos gy�gy�thatatlan betegs�g, mely az immunrendszer m�k�d�s�t g�tolja. Ritk�n jelentkezik �n�ll�, �gynevetett specifikus t�netekkel; �ltal�ban a visszat�r� m�sodlagos fert�z�sek keltenek gyan�t a betegs�gre. A kiscic�k anyjukt�l is �r�k�lhetik, ebben az esetben a k�s�bbi olt�sok t�netmentes �llatokon hat�stalanok lehetnek. Ez�rt is nagyon fontos a k�ly�k mentess�g�nek v�rvizsg�lattal t�rt�nõ meg�llap�t�sa. FONTOS! A teszt az utols� 2-3 h�ten bek�vetkez� fert�z�st nem mutatja. Ennek a gyakorlatban az a jelent�s�ge, hogy a tal�lt, �s befogad�sra ker�l� macsk�t legal�bb 3 h�tig mentes k�rnyezetben kell tartani a v�rv�tel el�tt.

Fert�z� hash�rtyagyullad�s (FIP)

A FIP (fert�z� hash�rtyagyullad�s - macsk�k coronav�rusa) szint�n elterjedt betegs�g. Sokkal elterjedtebb, mint gondoln�nk. Ugyanis a macsk�k jelent�s r�sze t�netmentesen hordozza a v�rust (sz�raz forma): ebben az estben csak m�t�tkor tapasztaljuk – mell�kleletk�nt – a hash�rtyagyullad�st. A nedves forma eset�n a has�regben felhalmoz�d� folyad�k miatt (hasv�zk�r) az �llat 3-4 h�t alatt meghal.

Sajnos cic�inkat olyan hal�los betegs�g is fenyegeti, mely ellen nem �ll rendelkez�sre v�dõolt�s (FIV, m�s n�ven macska-AIDS), ez�rt aj�nlott a mielõbb ivartalan�t�suk. Ennek k�vetkezt�ben ritk�bb� v�lnak az elcsatangol�sok, vereked�sek, �gy a fertõz�s terjed�s�re is j�val kisebb az es�ly. A m�t�t n�st�nyekn�l 4 h�napos kor ut�n, kand�rokn�l 8 h�napos kor, vagy a "spriccel�s" kezdete ut�n b�rmikor elv�gezhet�.

forr�s: haziallat.hu

Mit sz�lsz hozz�?

A macskanyelv nagyon hasonl�t az emberi nyelre. A macsk�k is mint az emberek hat�rozott jelent�s� szavakat haszn�lnak. A szavakb�l mondatokat k�peznek. A macsk�k k�l�n�sen sokat besz�lnek a kicsinyeikhez, vagyis az oktat�s egy r�sze verb�lisan t�rt�nik. Ahogy megoldottam n�h�ny sz� jelent�s�t �s elkezdtem hasz�lni, a macsk�im besz�desebbek lettek velem.

A macsk�k a k�vetkez� mag�nhangz�kat haszn�lj�k
� – r�vid �, r�videbb mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos
�: - hossz� �, olyan mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: m�k, sz�ll...
a – r�vid a, olyan mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: szag, kapa...
a: - hossz� a, hoszab mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos
e – r�vid e, mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: meccet, mez�
� – r�vid �, rovidebb mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos
�: - hossz� �, olyan mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: k�k, l�p...
i – r�vid i, a macsk�k nem haszn�lnak hosszu i hangot
o – r�vid o, a macsk�k nem haszn�lnak hosszu o hangot
� – r�vid �, mint p�d�ul a myagyar nyelvben: r�vid, �szt�n...Hossz� � hangot a
macsk�k nem haszn�lnak
u – r�vid u, olyan mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: luk, bumm...
u: - hossz� �, olyan mint amilyen a magyar nyelvben haszn�latos: k�p, r�zs...

A macsk�k a k�vetkez� m�ssalhangz�kat haszn�lj�k
b, h, m, ny, r, v

Ezen k�v�l kett� hossz� m�ssalhangz�t is haszn�lnak: r: ,  m:
A b �s a h m�ssalhangz�k nagyon ritk�n fordulnak el�, de el�fordulnak.

A sz� �rtelm�re kihat az is milyen gyorsan van kiejtve, �s a szavak ism�tl�se is.

N�h�ny sz� jelent�se l�tsz�lag megegyezik, de biztosra lehet venni van k�zt�k �rnyalatbeli elt�r�s, m�g felfedez�sre v�r a prec�z jelent�s�k.

Ezeket a szavakat �n haszn�lom a macsk�immal val� kommunik�ci� sor�n. �k ezeket meg�rtik, �s ebb�l arra k�vetkeztetnek, �n �rtem a nyelv�ket, ez�rt sokszor nekifognak �s t�bb sz�b�l �ll� mondatokkal magyar�znak valamit. Amikor l�tj�k, hogy nem �rtem nagyon csal�dottak.

Neh�z egy �sszetett mondat �rtelm�t megfejteni, mert amikor besz�lnek �lnak el�ttem �gy nem tudok k�vetkeztetni a besz�d�k t�m�j�ra, mondand�j�ra, �rtelm�re.

A kandur cic�mnak Iju a neve. � ha be akar j�nni azt mondja: Iju � � u – Iju be akar menni. Val�j�ban ez k�t sz�b�l �ll� mondat.

A Titi hazaj�tt, �s l�tta, hogy a t�bbiek m�r kaptak enni. Azt mondta: Ny�u ny� – ha a t�bbiek kaptak enni, kapjak �n is.

R�vid cicasz�t�r �bc szerint
�: - felh�v�s j�t�kra
� � � (szaggatottan kiejtve) – kimenn�k
� � u, � � u (szaggatottan kiejve) – bemenn�k, gyere be
�u – tiltakoz�s, nemtetsz�s kifejez�se
�e - k�sz�n�m
� – igen
�: - ki, kint, kiv�lr�l
�� – kimenn�k
�� – k�sz�n�s, �dv�zl�s
�� � – bar�tkoz�s elutas�t�sa
��:r: - bar�ts�g kifejez�se, h�zelg�s
�u – nem akarok kimenni
��u – bemenn�k, bek�retszked�s
hm�: - fenyeget�s t�mad�ssal
i�: - ki akarok menni (er�szakos kik�retszked�s)
iju, ij�: - seg�ts�g, anya
j�: - igen
m�: - szeretlek, szeress�l
m�� – tej
m� � – haggy�l b�k�n
m�:r – h�zelg�s
m�u: - seg�ts�gk�r�s, jajvesz�kel�s
me� – v�z, szomjus�g
me � � – vizhi�ny, k�rek vizet
me�e� – sz�raz macskaeledel
meme (gyorsan kiejtve) – ver�b, mad�r
me� – h�s, husos �tel
mr�: - gyere ide
mr��: - v�dj�l meg, oltalmazz�l
mi�: - el�gedetts�g kifejez�se
mij�u, mij�o, mij�ou – �hs�g kifejez�se, �lelemk�vetel�s
mou: - �lelem k�n�l�s, rekedten kiejtve dicsekv�s elejtett mad�rral
mre – figyelem felh�v�s, felsz�l�t�s
mru� – k�vess
mu� – gyere
muer: - mi van veled?
mur� – hal
ny� – jelentkez�s, itt vagyok
ny��:� – egy�l
ny�u – irigys�g, el�gedetlens�g kifejez�se
ny�u ny�u ny�u (gyorsan kiejtve) – ne k�zel�ts az �lelmemhez
�e – min csin�lsz?, hogy vagy?
�r�u – k�rlek gyere
r�:b – anyacica h�vja a kicsinyeit
r:e� – kiscic�k h�vj�k az anyjukat
r:m�: - ne f�lj, minden rendben van
rme� – eg�r
rny�o – kutya, vesz�ly
rv� – szemreh�ny�s
u: - be, bent
u�, u�: - hagyd abba, nem szabad
u:m: (csukott sz�jjal) – feny�t�s, gyeng�bb mint a morg�s
v� – ne, nem
v�o, v�o-v�o – nem, nem akarom

A folyamatos megfigyel�s sor�n rem�lem ad�dnak olyan helyzetek amelyek lehet�v� teszik a macsk�k nyelv�nek tov�bbi felt�r�s�t, megismer�s�t. A macsk�k hihetetlen�l megnyilnak ha a saj�t nyelv�k�n sz�lunk hozz�juk. Pr�b�lj�k ki. Ha besz�d k�zben r�j�nnek egy �j sz� vagy mondat �rtelm�re k�rem �rj�k meg nekem. �gy lesz leggyorsabb a sz�t�r fejl�d�se.

forr�s: haziallat.hu

Mit sz�lsz hozz�?

Kifejlett macsk�knak - kilenc h�napos kort�l kezdve - csak napi 1-2 �tkez�sre van sz�ks�g�k. Az alapvet� t�panyagok k�z�l a macsk�k sz�m�ra a legfontosabb a feh�rje, ebb�l ig�nyel a legt�bbet. 

Macskak�ly�k t�pl�l�sa

A k�lyk�ket m�r fiatalkorban r� kell szoktatni a sokoldal� t�pl�lkoz�sra, 4-5 h�napos korukra kialakul az �zl�s�k, ezen k�s�bb m�r nagyon neh�z v�ltoztatni, el�fordulhat, hogy az ilyen macsk�k ink�bb nem esznek semmit, ha nem kapj�k meg a sz�mukra kedves eledelt. A kismacsk�kat 8-9 hetes korukig az anyjuk eteti, azonban 5-6 hetes koruk k�r�l megkezdhetj�k a kieg�sz�t� t�pl�l�st. Adjunk nekik felv�ltva zabpehelyb�l vagy gr�zb�l �ll� p�pet 7,5%-os konzervtejjel d�s�tva �s toj�ss�rg�j�t m�zzel �sszekeverve. Ehhez adhatunk megs�t�tt dar�lt marhah�st f�szerek n�lk�l, k�zmelegen. A kicsik has�t minden �tkez�s ut�n massz�rozgassuk egy kicsit, �gy serkenthetj�k az �r�t�st. 3-4 hetes korban m�r ehet a cica konzerv�telt is. A kereskedelemben kaphat�k k�l�n kismacsk�knak k�sz�lt konzervek.

A helyesen t�pl�lt kismacska j�l ki van p�rn�zva, szeme tiszta, sz�rzete t�m�tt, pehelypuhas�g� gyerekbunda, figyelmes �s �l�nk.

Feln�tt macska t�pl�l�sa

Kifejlett macsk�knak - kilenc h�napos kort�l kezdve - csak napi 1-2 �tkez�sre van sz�ks�g�k. Az alapvet� t�panyagok k�z�l a macsk�k sz�m�ra a legfontosabb a feh�rje, ebb�l ig�nyel a legt�bbet. Bizonyos aminosavak (a feh�rj�k alkot�r�szei) elengedhetetlen�l fontosak a sz�m�ra, ezek egy r�sze csak �llati eredet� t�pl�l�kban van jelen. Az egyik ilyen aminosav a taurin, amelynek hi�nya s�lyos sz�vbetegs�ghez vezethet. Zs�rig�nye is jelent�s, �s fontos, hogy egy bizonyos tel�tetlen zs�rsav (arachidonsav) - amely szint�n csak �llati eredet� zs�rokban, olajokban van meg - a macska sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen.

A sz�r min�s�g�nek fenntart�s�hoz ezenk�v�l sz�ks�ge van m�g n�v�nyi olajokra is. Sz�nhidr�tig�nye nem t�l nagy, �s j�, ha tudjuk, a kem�ny�t�t nem tudja a macska em�szteni, teh�t gabonaf�l�ket, rizst, burgony�t csak alaposan megf�zve adhatunk kedvenc�nknek. Fiatal macsk�knak nem j� r�pacukrot (ezt haszn�ljuk mi is �des�t�sre) adni, id�sebbek pedig nem tudj�k j�l em�szteni a tejcukrot, ez�rt teh�ntejt�l hasmen�s�k lehet. Ezeket a t�pl�lkoz�si ig�nyeket j�l ismerik az �llati t�pszereket gy�rt� szakemberek, k�sz�tm�nyeik egyre nagyobb sz�mban kaphat�k m�r n�lunk is.

A csont n�lk�li sz�nh�son felnevelt �llatok g�rbe l�b�ak, p�pos h�t�ak lesznek, kialakul az angolk�r. Ennek elker�l�se �rdek�ben adjunk a cic�nak csirkenyakat, csirkesz�rnyat, farh�tat, halat �s olajos halkonzervet. A csirke- �s marhah�st adhatjuk a macsk�nak nyersen is, ellent�tben a sert�sh�ssal. Meg kell eml�teni, hogy az �llati h�slisztekkel, h�sokkal �tvihet�, t�lnyom�r�szt k�r�dz� �llatokat megbeteg�t�, ut�bbi id�ben h�rhedtt� v�lt szivacsos agyvel�k�rt (BSE, "kergemarhak�r") macsk�ban is le�rt�k 1-2 esetben, de ez ideig Magyarorsz�gon m�g egy esetr�l sem tudunk. Ezen k�rokoz� ellen sajnos az sem seg�t, ha a h�st megf�zik. A sert�sh�s tartalmazhatja az Aujeszky-f�le betegs�g v�rus�t, ami hal�los a macsk�k �s m�s h�sev� �llatok sz�m�ra is. Sert�sh�st �s bels�s�geket csak megf�zve adhatunk.

A 6-7 h�napos �llatokat naponta k�tszer, a feln�tt �llatokat pedig egyszer etess�k. Az �telmarad�kot 15-20 perc m�lva t�vol�tsuk el, az ed�nyt mossuk tiszt�ra. Feln�tteknek elegend�, ha testt�meg-kilogrammonk�nt 5-7 dkg eles�get adunk. Lak�sban tartott �llatn�l ez az adag a macska s�ly�t�l f�gg�en lehet kevesebb is. Mindig legyen friss vize.

A macska konyhas�ig�nye kicsi, 0,5-1% elegend�. Az eles�g legyen k�zmeleg, langyos, a h�t�szekr�nyb�l kivett �telt meleg�ts�k fel.

Ne adjunk a macsk�nak:

cukrot (em�szt�si zavar),
marhainat (nyel�cs�-elt�m�d�s),
sok teh�ntejet (hasmen�s),
nyers sert�sh�st �s bels�s�get (Aujeszky-f�le betegs�g),
sok m�jat (A-vitamin-t�ladagol�s),
f�szeres �teleket (gyomorhurut),
fagyott h�sokat (gyomorgyullad�s, hasmen�s),
m�anyag h�j� h�s�rut, szal�miv�get (b�lelz�r�d�s).

Vemhes cica t�pl�l�sa

A vemhes macsk�knak k�l�n�sen j� az �tv�gyuk. �gyelni kell azonban arra, hogy ne h�zzon el a cica, mert ez megnehez�ti a k�lykez�st. T�panyagig�nye m�sf�l-k�tszerese a feln�tt macsk��nak. Naponta t�bbsz�r elosztva is adhatunk neki enni. K�l�n�sen figyelj�nk a vemhes cica helyes �s kiel�g�t� t�pl�l�s�ra.

Id�s macska t�pl�l�sa

Az a cica, akinek esetleg m�r nincs meg minden foga, napi 3-4 k�nnyebb �tkez�st ig�nyel. A h�sdarabokat v�gjuk apr�ra, vagy adjunk konzerves macskat�pot. A b�lmozg�sok id�s �llatokban renyh�bbek, ez�rt - f�leg kev�s mozg�s mellett - hajlamosak lehetnek az ilyen macsk�k szorul�sra. Ne adjunk neki csontot, viszont a t�p tartalmazzon t�bb rostot, olajat, zs�rt a k�nnyebb �r�t�s miatt. Friss v�z mindig legyen a macska el�tt!

forr�s: haziallat.hu

Mit sz�lsz hozz�?

 

forr�s: haziallat.hu

Mit sz�lsz hozz�?

Szervi betegs�gek

B�r �s sz�r
A b�r jelzi legel�sz�r, ha valami nem �gy m�k�dik, mint ahogyan kellene: a legt�bb esetben h�en t�kr�zi a k�ls�, a bels� �s a pszich�s �llapotot is. P�ld�ul a boldogtalans�g is vezethet vakar�z�shoz vagy sz�rhull�shoz, ez�rt az ilyen probl�m�kn�l nemcsak a szervi t�neteket kell figyelembe venn�nk. A sz�rhull�s oka nemcsak gomb�s fert�z�s lehet, hanem el�fordulhat allergi�s reakci�, hormon�lis zavar vagy �ppen egyoldal� t�pl�lkoz�s is.

F�l

A k�l�nf�le hall�j�rat-gyullad�sok a k�z�p- �s bels� f�lre is r�terjedhetnek, �gy a hall�st �s az egyens�ly�rz�ket is fenyegetik. A f�l tiszt�t�s�t, ha sz�ks�ges, k�thetente v�gezz�k. A k�l�nb�z� f�lbetegs�gekn�l ugyan�gy viselkedik az �llat: r�zza a fej�t, f�l�t er�sen vakarja, vizeny�s, v�res, gennyes v�lad�koz�st �szlelhet�nk. F�jdalmat okozhat a f�lbe sz�r�dott tokl�sz is, amelynek elt�vol�t�s�t - ugyan�gy, mint a t�bbi f�lbetegs�g kezel�s�t is - �llatorvosra kell b�zni.

Szem
A macsk�knak van harmadik szemh�juk is, amely els�sorban v�delmi funkci�t l�t el: v�di a szemgoly�t, �s nedvesen tartja a szaruh�rty�t. Vannak �r�kletes szembetegs�gek is, ilyen p�ld�ul a szi�mi cic�k kancsals�ga. A k�l�nb�z� szerzett szembetegs�gek - k�t�h�rtya-gyullad�s vagy valamilyen v�rusbetegs�g - ak�r maradand� l�t�sk�rosod�shoz vagy vaks�ghoz is vezethetnek. Ezek a betegs�gek szakszer� orvosi ell�t�st ig�nyelnek. Id�sebb cic�kn�l ugyan�gy romolhat a kor el�rehaladt�val a l�t�s, mint az embern�l a szemlencse op�loss� v�l�sa (sz�rke h�lyog) �s a szem f�nyre �rz�keny r�sz�nek (idegh�rtya) sorvad�sa miatt.

Ilyenkor hagyjuk az �llatot j�l megszokott k�rnyezet�ben, ahol megfelel�en tud t�j�koz�dni.

Sz�j �s fogak
A macska �rdes nyelve fontos a sz�rzet gondoz�sa miatt, ezzel f�s�li a bund�j�t, szedi ki a kihullott sz�rsz�lakat. F�jdalmas sz�j�regbeli betegs�gn�l j�val kevesebbet gondozza mag�t, �s ez�rt a sz�re is �polatlan, borzolt lesz. A macska fogazat�nak h�tr�nya, hogy elhelyezked�s�b�l ad�d�an a szil�rd �telmarad�k megreked a fogak k�z�tt, lerak�dik, �gy ez fog�nygyullad�shoz, fogt�gyullad�shoz, �nysorvad�shoz, fogk�vesed�shez, s�lyosabb esetben a fog kilazul�s�hoz vezethet. A cica sz�j�ban sokf�le bakt�rium megtal�lhat�, ezek harap�sn�l gyullad�st okozhatnak, amit orvossal kell kezeltetni. T�ved�s azt hinni, hogy a macska a nyal�s�val, ny�l�val gy�gy�t. A nyal�s kifejezetten h�tr�nyos lehet m�t�tek ut�n, ha a gy�gyul� sebet fels�rti, �s a sz�jbeli k�rokoz�kat a sebbe massz�rozza. Term�szetesen egy elgennyesedett seb miel�bbi tisztul�s�hoz j�t�kony hat�s� ez a m�velet.

Fog- �s sz�jbetegs�gek t�netei: a macska ny�la felt�n�en folyik, nem eszik, a ny�l v�rrel keveredik, elsz�nez�dik a sz�r a pofa k�r�l, fek�ly k�pz�dik a sz�jban, garatban, er�s sz�jszagot �rz�nk (ilyenkor valami bels� szerv megbeteged�s�re is gondolhatunk). Sz�ll�t�skor vagy izgalmi �llapotban, esetleg valamilyen gy�gyszer bead�sakor is gyakran ny�lzanak a macsk�k. Viszont ha a cica simogat�s k�zben ny�ladzik er�sebben (ami viszont v�ztiszta), ez csak annyit jelent, hogy j�l �rzi mag�t.

L�gz�rendszer
Az eg�szs�ges cica percenk�nt 20-40 l�legzetet vesz, egyar�nt folytat hasi �s mellkasi l�gz�st. Ha csak a hasa mozdul leveg�v�telkor, akkor mellkasi betegs�gre (t�d�- �s mellh�rtyagyullad�sra, t�r�tt bord�ra) gondolhatunk. Ha viszont csak mellkasi l�gz�s van, akkor hash�rtya-, rekeszizom- vagy m�jgyullad�st t�telezhet�nk fel.

A l�gz�szervi betegs�gek hasonl� lefoly�s�ak, mint az embern�l. Orrdugul�ssal kezd�dnek, azt�n a cica t�ssz�g, megindul a ny�lkak�pz�d�s, egyre nehezebben veszi a leveg�t. Ilyenkor hasznos lehet egy orrcsepegtet�. Nedves vatt�val tiszt�tsuk ki az orrot, �s kenj�k be ken�ccsel. Ha elgennyesedik az orrv�lad�k, akkor komolyabb a probl�ma, el�fordulhat a torokgyullad�s, a l�gcs�- �s h�rghurut vagy ak�r a t�d�gyullad�s is. A beteg �ltal�nos �llapota romlik, sz�re tompa f�ny�v� v�lik, nem eszik, esetleg magas l�z alakul ki, ami m�r felt�tlen�l �llatorvosi seg�ts�get ig�nyel. Ha csak az egyik orrlyuk van eldugulva, akkor polipra, daganatra vagy idegen testre gondolhatunk.

Fontos, hogy a beteg �llat ne menjen ki a hidegbe. Ha mellkasi s�r�l�st �szlel�nk, akkor halad�ktalanul forduljunk �llatorvoshoz, val�sz�n�leg oper�ci�ra van sz�ks�g. Nagyon s�lyos s�r�l�snek sz�m�t a l�gcs� �s t�d� s�r�l�se.

Sz�v
Ha kez�nket a macska mellkas�nak bal oldal�ra tessz�k, �rezhetj�k sz�v�nek dobog�s�t. A norm�l sz�vritmus 120-140/perc. Vannak �r�kletes sz�vbetegs�gek is, ilyenkor a sz�vben s�lyos rendelleness�gek miatt nem megfelel� a v�r kering�se. Amelyik �llat s�lyos sz�vhib�val sz�letik, az �ltal�ban kor�n elpusztul, a kev�sb� s�lyos esetek pedig gy�gyszerekkel karbantarthat�k.

A sz�vbeteg macska nem annyira f�rge �s j�t�kos, mint eg�szs�ges t�rsai, �s sajnos a v�rhat� �letkora is r�videbb. A sz�vizom- �s sz�vkamragyullad�sok nagyon f�jdalmasak, ap�ti�val, l�zzal j�rnak. Jellemz� az �tv�gytalans�g, a leverts�g, a l�z, a k�h�g�s, a hasv�zk�r, a vizeny�s t�d�, az �tmeneti eszm�letveszt�s.

Ez a betegs�g kifejezetten �llatorvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Gyakori t�net a v�rkering�s el�gtelens�ge, ennek jelei a porcel�nfeh�r, esetleg k�keslila ny�lkah�rtya, az �ltal�nos gyenges�g, a szapora pulzus. Szerzett sz�vbetegs�get - a sz�v�regek kit�gul�s�t - egy aminosav (a taurin) hi�nya okozhatja. Szerencs�re a jelenleg kaphat� t�pokat kieg�sz�tik ezzel az aminosavval, �gy m�r gyakorlatilag nem is fordul el� ez a betegs�g.

Sz�vbetegs�gekn�l akut v�szhelyzetet okoz a tromb�zis (egy v�rr�g elz�rja az egyik f� eret), ami hal�lhoz vezethet, ez�rt azonnali orvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Ha a h�ts� l�bak a kellet�n�l nehezebben mozognak, a talpak hidegek, a pulzus nem m�rhet�, vigy�k �llatorvoshoz a beteget, k�l�nben az �llat elpusztulhat.

Gyomor �s b�lrendszer
Ha meg szeretn�nk simogatni a cic�nk has�t, de � nem engedi, akkor annak k�t egyszer� oka lehet: az els� az, hogy a macsk�nak �ppen nincs kedve a cir�gat�shoz, a m�sodik pedig, hogy f�j a hasa. A norm�l has puha �s meleg, viszont ha valami gond van, akkor a hasfal kem�ny �s nyom�sra �rz�keny. Fontos tudnunk, hogy a cica nemcsak akkor dorombol, ha j�l �rzi mag�t, hanem akkor is, ha f�jdalmai vannak. Norm�lisnak sz�m�t, ha a cica hetente egyszer h�ny, ugyanis a tiszt�lkod�skor lenyelt sz�rcsom� ily m�don ker�l ki a szervezet�b�l. Sokszor a f� �s m�s nem em�szthet� rostot tartalmaz� n�v�ny ev�s�vel v�ltja ki a h�ny�st.

A h�ny�s, a hasmen�s, a szorul�s mind b�l- �s gyomorb�ntalmakra utalhat. Ilyenkor gyakran a harmadik szemh�j is l�that�v� v�lik. A h�ny�s oka lehet m�g a t�l gyorsan behabzsolt vagy t�l hidegen elfogyasztott �tel. Hasmen�skor els�sorban di�t�ra fogjuk a cic�t, csak vizet vagy te�t adjunk egy napig, majd a k�vetkez� napon v�zben f�tt csirkemellel etess�k. Ha a hasmen�s �gy sem m�lik el 24 �r�n bel�l, akkor forduljunk orvoshoz. Szint�n keress�k fel az �llatorvost, ha a cica sz�klete v�ress� v�lik. A h�ny�s �s a hasmen�s - ami k�l�n�sen vesz�lyes a fiatal �s az id�s �llatokra - folyad�k- �s �sv�nyi s�k elveszt�s�vel j�r, ezt min�l el�bb p�tolni kell.

B�lelz�r�d�st daganat vagy lenyelt t�rgy is okozhat, ami kisebb darab j�t�k vagy nem j�l em�szthet� n�v�nyi term�s lehet. Sajnos azonban a macsk�k el�szeretettel j�tszanak fon�lszer� t�rgyakkal (gombolyag, zsineg, c�rna, kar�csonyfad�sz, magn�szalag), amelyeket ha lenyelnek, a b�lelz�r�d�s egy s�lyosabb form�j�t okozhatj�k, mert a fon�lra felf�z�d�tt b�l ak�r t�bb helyen is kiszakadhat. Ha azt l�tjuk, hogy kedvenc�nk m�r egy j� adag fonalat elt�ntetett �s a v�ge kil�g a sz�j�b�l, net�n a v�gbel�b�l, azt semmik�pp ne pr�b�ljuk meg kih�zni, mert lehet, hogy ezzel �rtunk a legt�bbet. Ilyenkor orvoshoz kell fordulni, aki t�bbnyire m�t�ttel seg�t, vagyis a fonalat a beleken t�bb helyen k�sz�tett metsz�sekkel szedi ki.

Szint�n s�lyos a helyzet, ha a cica egyszerre h�ny, sz�kletet �r�t �s a hasa fel van puffadva. Ezek a gyomorcsavarod�s jelei, amelyet 1-2 �r�n bel�l szint�n oper�lni kell, k�l�nben a macska belepusztul. Szerencs�re ez a k�rk�p macsk�kn�l (ellent�tben a nagy test� kuty�kkal) igen-igen ritka. Lehet a cic�nak gyomorfek�lye, gyomorgyullad�sa, b�lelz�r�d�sa, gyomorv�rz�se, em�szt�si probl�m�i, m�rgez�se.

M�j �s hasny�lmirigy
A m�j rossz m�k�d�se a cic�t �letvesz�lybe is sodorhatja. T�netei: sz�raz b�r, hasmen�s, h�ny�s, �tv�gytalans�g, fogy�s. Ha el�rehaladott a betegs�g, akkor a b�r �s a ny�lkah�rty�k s�rg�sra sz�nez�dnek, amely els�sorban a f�lkagyl� el�tt, a pof�n, a nemi szervek k�rny�k�n, a harmadik szemh�jon figyelhet� meg.

Betegs�g okai lehetnek: mechanikai s�r�l�s, m�rgez�s, v�rusfert�z�sek, leuk�zis, fert�z� hash�rtyagyullad�s (FIP), bakt�riumos vagy v�rusos m�jgyullad�s.

Ezek a betegs�gek korai st�diumban �ltal�ban gy�gy�that�k, elhanyagol�suk eset�n m�jzsugor alakul ki.

S�lyos m�jbetegs�get okozhat - f�leg k�v�r macsk�kn�l - a n�h�ny napos teljes koplal�s. Ez l�trej�het k�l�nf�le, �tv�gycs�kken�ssel j�r� betegs�gek k�vetkezt�ben, vagy ak�r amiatt is, hogy a kedvenc�nk nem kapja meg a megszokott eledel�t, �s m�s eledelt visszautas�t. Ez�rt mindenk�ppen jobb macsk�nkat nemcsak egyf�le, hanem v�ltozatos �trendhez hozz�szoktatni. A hasny�lmirigy-gyullad�s t�netei: h�ny�s, v�res hasmen�s, megnagyobbodott has, h�emelked�s. Oka lehet a t�l zs�ros �tel, s�lyt�bblet, bakt�riumos fert�z�s, v�rusok, daganatok �s k�vek.

L�p
A l�p s�r�l�se, reped�se gyakori p�ld�ul aut�baleset, ablak�vegbe es�s, kutyat�mad�s miatt. Mivel v�rell�t�sa j�, gondolni kell a has�regi v�rz�sre, amely a ny�lkah�rtya kifeh�red�s�vel, az �llat sokkos �llapot�val j�r, �s s�rg�s m�t�tet ig�nyel.

H�gyh�lyag �s vese
Az �r�kl�tt vese-rendelleness�gek nem gy�gy�that�k, ez�rt fontos, hogy ezeket teny�sz�llatok eset�ben kisz�rj�k. K�s�rj�k figyelemmel, hogy a cica naponta milyen gyakoris�ggal �s hogyan �r�t vizeletet. Ha a macska t�bbsz�r pr�b�lkozik, de nem tud pisilni, akkor s�lyos betegs�ge - h�gyk�vess�g, esetleg daganat - lehet, ami ak�r a macska �let�t is vesz�lyezteti. Ha a cica mindenhol otthagyja a "n�vjegy�t", felf�z�sra �s ennek k�vetkezm�nyek�nt h�lyaggyullad�sra gyanakodhatunk. Ez nem �letvesz�lyes betegs�g, de el�g kellemetlen �rz�s kedvenc�nknek.

Fontos tudni, hogy az el�bbi k�t betegs�g t�netei nagyon hasonl�ak kezdetben, �gy csak orvosi vizsg�lattal lehet tiszt�zni a pontos bajt. A sz�raz t�pl�l�k �s a kev�s folyad�k fogyaszt�sa az arra hajlamos macsk�kn�l apr�, homokszer� h�gyk� k�pz�d�s�t okozhatja, ami k�l�n�sen kand�rokn�l (f�ggetlen�l att�l, hogy ivartalan�tott-e vagy sem) lehet vesz�lyes, mert k�nnyen elt�m�dhet a keskeny �tm�r�j� h�gycs� a h�mvessz�i szakaszon. Ezt a b�ntalmat m�t�ttel �s a k� k�pz�d�s�t cs�kkent� di�t�val lehet orvosolni.

Leggyakrabban a t�ppal b�s�gesen ell�tott, ak�r naponta t�bbsz�r �tkez�, k�v�r macsk�k betegszenek meg. Ezen a probl�m�n �gy seg�thet�nk, ha tartunk otthon Rowatinex nev� vesetiszt�t�, v�zhajt�, gyullad�scs�kkent� hum�ngy�gyszert, amib�l hetente egy kapszul�t az �tel�be beletesz�nk.

Csontv�z- �s izomrendszer
Csontv�zrendszer betegs�gei: k�ly�kkori kalciumhi�ny �s vitaminhi�ny, amely csontdeform�l�d�st eredm�nyez. G�rbe lesz a kismacska l�ba, sz�k a medenc�je, deform�lt a kopony�ja, p�pos �s hajlott a h�tgerince. Csontrendelleness�get okozhat m�g a t�lnyom�r�szt m�jat ev� macsk�kn�l a nyers m�jban nagy mennyis�gben megtal�lhat� A-vitamin t�lzott felv�tele. Ilyenkor csontmegvastagod�sok, �sszen�v�sek alakulnak ki, �s a macska mozg�sa az �vek eltelt�vel egyre f�jdalmasabb �s k�t�ttebb lesz.

Nemi szervek
A p�nisz �s k�r�l�tte a b�r n�ha begyulladhat, begennyesedhet. Kamill�val �titatott vattapamaccsal kezelj�k, ha nem javul, akkor forduljunk �llatorvoshoz.

Egy�b betegs�gek
K�ly�kkori csontl�gyul�s (angolk�r)
Kiv�lt�ja a kalciumhi�nyos �trend, ami els�sorban az egyoldal� t�pl�l�kon felnevelt (sok feh�rje - p�ld�ul sz�nh�s, p�rizsi, m�jkr�m - �s kev�s kalcium) kiscic�kn�l fordul el�. A macska lemarad a fejl�d�sben, mells� l�bai megg�rb�lnek, esetleg el is t�rhetnek, a testn�veked�s ar�nytalann� v�lik (fej relat�v nagyobb), a h�t vonala nem sz�pen �velt, hanem hajlott �s p�pos, a medence bels� �tm�r�je besz�k�l (ami n�st�nyekn�l k�s�bb sz�l�si neh�zs�get okoz).

�llatorvos �rhat fel kalciumtablett�t vagy m�s kalciump�tl� k�sz�tm�nyt, de j� hat�s� a tejterm�kek (tej, t�r�, sajt) ad�sa, valamint k�r�lbel�l 2-3 h�napos kor ut�n f�tt csirkenyak �sszet�rve vagy eg�szben. A k�lyk�knek k�sz�tett macskat�pokkal t�rt�n� etet�ssel teljesen megel�zhet� az angolk�r kialakul�sa.

Agyh�rtyagyullad�s
Bakt�rium okozta fert�z�s, amelyet seb vagy t�lyog (p�ld�ul k�z�pf�lben) induk�lhat. T�netei: magas l�z, d�l�ng�l�s, izomr�ng�sok. Ha siker�l kor�n felismerni a betegs�get �s megkezd�dik a kezel�s, akkor j� es�ly van a gy�gyul�sra, de a g�rcs�s izomr�ng�sok fell�p�se ut�n az a leghum�nusabb, ha elaltattatjuk a cic�t.

Cukorbetegs�g
Inzulinhi�ny okozza, szerencs�re nem gyakori, de ugyanolyan "civiliz�ci�s" betegs�g, mint az emberekn�l. T�lt�pl�lt macsk�kn�l fordulhat el�, esetleg egyes gy�gyszerek hosszan tart� adagol�sa ut�n. T�netei: olthatatlan szomj�s�g, nagy mennyis�g� vizelet�r�t�s, fokozott �tv�gy, lesov�nyod�s, borzolt, �polatlan sz�rzet, sz�rke h�lyog kialakul�sa. Kezel�s�t �llatorvos v�gzi tablett�k �s inzulininjekci� ad�s�val. A macska fog�konny� v�lik a fert�z�sekkel szemben. 

forr�s: haziallat.hu

Mit sz�lsz hozz�?